A családi birtokról

„Jó bort akarok készíteni és tisztességeset. Olyat, amiben benne lakik a lélek…” (Maurer Oszkár)

A borkészítés folyamatában a legfőbb hangsúlyt a lehető legjobb alapanyag megtermesztésére helyezzük, feljavított biotermesztés alkalmazásával. Az ültetvényeken az egyensúly állapot megteremtésére törekszünk, az őshonos élővilág lehető legteljesebb jelenlétéhez szükséges feltételek biztosításával.

A természetesség a borkészítés során szintén alapelv számunkra. A borok az elmúlt 6-7 évezred során a mostanára kialakult eljárásával készülnek, és a szerves fejlődés pályáján ma elhelyezett tudásanyagot alkalmazzuk a pincészetünkben, folyamatos kísérletezéssel párosítva, a világpusztító és emberi lelket mérgező eszközök és adalékanyagok mellőzésével. Héjon erjesztés, hosszú seprőntartás, élesztőhártya alatti érlelés, palackozás seprővel és a legtöbbször nulla hozzáadott kén. Szívből, átgondoltan.

Családi tradíció

“A szőlő mindenhez közelebb vitt engem, ami számomra fontos volt. A bor engem hazavezetett.”

Pincészetünk borásza Maurer Oszkár gyümölcsészetet és szőlészetet tanult, de csak a háborús időszak elmúlásával kezdett el komolyabban foglalkozni a szakmával, 1994-el kezdődően. Családja négy generáció óta foglalkozik bortermeléssel. Maurer Dominika, Oszkár és Irénke elsőszülött lánya szőlészet-borászat szakon végzett, aki már szintén a borászatban dolgozik, az ötödik generációt képviselve.

”Az érzelmek és a józan gondolkodás örök párviadala nem mindig oltja ki egymást, van az úgy is, hogy mindkettő ugyan azt akarja, csak egy kicsit másképp. Így lettem én borász. A szívem ész az eszem is akarta. Szárnyalva, álmokat kergetve, és közben szilárd meggyőződésben , hogy jó úton járok.”

(Maurer Oszkár)

Borvidékek

A történelmi szerémi borvidéken, a Tarcal-hegyen (Fruška Gora), valamint a Szabadka-Horgosi (Dél-Alföld) borvidéken termesztünk szőlők.

Szerémi borvidék rövid története:

Bizonyítottan  2300 éve , hogy a Tarcal-hegyen szőlőművelés folyik, a kelta szkordiszkusz törzset követően a rómaiak folytatták a hivatást.

Két virágora is volt a borvidéknek és számos felemelkedési időszaka. A rómaiak idején császári borvidék volt, 10 római császár Szerémségből származott, sőtt még egy papa is!

A császárok közül a szerémi és a pannóniai borkultúra talán Marcus Aurelius Probusnak köszönhet legtöbbet, aki vissszatelepítette a szőlőt a Mons Almusra (Tarcal-hegy).

A nagy népvándorlások idején a görög-bizánci papok még jelen vannak a Mons Almuson és szőlőt művelnek. A IV. Századtól megjelennek hunok és később hozzájuk hasonlóan az avarok is szőlőt művelnek a Szerémségben.

A hunokat és az avarokat a magyarok követik. A Magyar királysághoz tartozás 1000 esztendejét 180 év török megszállás árnyékolya be, hatalmas károkat okozva a szőlő és borkúltúrának, leépülést és pusztulást hozva az akkorra már a világ három leghíresebb borvidéke közé tartozó Szerémségnek.

Ebben az időszakban átalakul szerémség népessége, a török által elpusztított vagy elüldüzött magyarok helyére fokozatosan szerbek, nyugat Szerémségben horvátok telepednek le.

Ebben az időszakban már a kárpátmedencei hagyományok kiegészülnek balkáni szőlőfajtákkal és  borkészítési eljárásokkal, de még az ókori hagyományok is jelen vannak.

Ez a folyamat az 1699-es karlócai békét követően felerősödik, a betelepülők kiegészülnek a német-sváb szőlőművelőkkel, kisebb mértékben magyarok is visszatelepülnek.

Szerémség ebben az időszakban ismét a Magyar királyság része, a későbbi Osztrák-Magyar monarchián belül is.

Az első világháborúig szerb és sváb családok, valamint horvátok és magyarok foglalkoznak szőlőműveléssel és borkészítéssel, ekkor 12.000ha szőlő díszlett a Tarcalon, aminek a kétharmada kadarka volt.

A világháborúk, a szorgalmas sváb szőlőművelők kiteleptése, a szocialista tervgazdálkodás, ahol  a minőségi szempontokat lecserélik a mennyiségire, az európai piacok elvesztése, és a belső,-társadalmi átalakulások hatására a szőlő fajtaszerkezet megváltozik, eltünnek a régi fajták, átalakul, leegyerűsödik a borkésztés.

Napjainkban Szerémség két részre osztottá vált, 90%-a Szerbiához tartozik, 950ha szőlővel, 10%-a Horvátországhoz (Újlak és környéke) 1000ha szőlőterülettel (döntően graševina-olaszrizling).

A szerbiai-vajdasági Szerémségben a mai borászatok főleg nemzetközi fajtákkal foglalkoznak, amelyek terméséből technológiai borokat készítenek, egyre inkább versenyképes módon, és ez főleg a nagyobb, árútermelői borászatokra igaz, míg a családi pincészetek többségénél alig van változás a minőségben., tisztelet a kivételeknek.

És hát vagyunk néhányan akik a Tarcalon őshonos fajtákkal foglalkozunk, organikus művelésben, adalékanyagok mellőzésével, a legtermészetesebb borok elkészítésére törekedve.

Maurer-Szerémség

A szerémi borvidéken 9ha területen művelünk szőlőt, a törtnelmi Krisztus, Remete és Kárász dűlőkben, Karlóca város szőlőhegyein.

A Tarcal védelmet biztosít az északról érkező hűvösebb áramlatokkal szemben, a Dunára néző lejtői pedig  szubmediterrán jellegűek, évenként több mint 200 napot süt a nap, a napsütéses órák száma pedig közel 2300/év.

A sziget-hegységünk 80km hosszú, kelet-nyugat fekvésben, 539m magas. A hegyképző kőzet hozzávetőlegesen 500 millió éves csillámpala, majd 5 millió évvel ezelőtt vulkanikus tevékenységek sorozatával, Pannon-tengeri és egyéb eredetű üledékes kőzetekkel és talajokkal alakult ki az a páratlan geológiai összetettség ami a szerémi borok kiegyensúlyozott savszerkezetét és kellemes ásványosságát eredményezi.

Szerémi szőlőültetvényeink:

Karlóca:

Nagy-Krisztus dűlő: kadarka (0.2ha), szerémi zöld (0.3ha), kékfrankos (0.5ha), mézesfehér (0.2ha), furmint (0.2ha), bakator (0.2ha)

Krissztus dűlő: mézesfehér (0.6ha), kadarka (1ha), merlot (1ha), kékfrankos (0.85ha)

Remete dűlő: sárgamuskotály (tamjanika), 0.65ha

Nagy-Kárász dűlő: rajnai rizling (0.7ha), pinot noir (0.2ha), cabernet sauvignon (0.9ha)

Szabadkai borvidék

Pannónia déli vidékén, a Duna-Tiasza közötti gazdag bácskai termőföldek peremén, ahol az alföldi homoktalajokat felváltja a lösz és a magas humusztartalmű feketeföld, húzódik meg egy keskeny sáv, Szabadka és Horgos között, ahol alföldi viszonylatban, a szőlő számára kimagasló adottságú termőhelyek talalálhatók.

A hajdani Csongrádi borvidék deli körzete, aminek ma szabadkai borvidék névre kell halgatnia, a változatos talajával (lösz, homok, agyag, vályog és erdőtalaj, viszonylag magas mésztartalom), a palicsi és a ludasi-tó kellemes mikroklímájával, a partján kiemelkedő noszai-dombbal, és a sok-sok napsűtéses órával, ősidők óta méltán ad otthont a szőlő növénynek.

Itt a fő fajták a kövidinka, pirosmagyarka (szlankamenka, pirosszlanka), ezerjó és a kadarka.

Kiegészítő fajták: olaszrizling, fehér bakator, mésesfehér, szerémi zöld, bánáti rizling, mustos, pozsonyi fehér, vadfekete, stb.

A II. Világháború során, de főképp azután, államosítással, a tiltás és az ellehetetlenítás számtalan eszközével tette tönkre az állam a virágzó családi pincészeteket, egyúttal végzetes csapást is mért a helyi hagyományokra, az óshoonos fajtaállományra, egy virágzó kultúrára. Helyüket a gyenge minőséget megcélzó (néha még ez sem sikerült nekik) szocialista borkombinátok vették át. Ezzel véget ért a Szabadka környéki borok (főleg a kiváló, gyümölcsös kadarkák) exportja, Európa számos országába.

A főként a vasút közelébe épült tisztes gazdapincék, kúriák és kisebb kastélyok (a távolabbi vidékek voltak a főbb felvevő piacaik!), pincéi, melyekből bőven találhatunk főként palics és Horgos között, ma már cask job esetben almatárolók, bor csak elvétve akad bennük.

A palicsi vincellér iskolát és szőlő fajtagyüjteményt még a háború után felszámolták, és inkább Jugoszlávia távolabbi vidékeiről hoztak ide szakemebereket a nagy terv megvalósításáhz.

1920-ban még 2000ha szőlő díszlett, főként Hajdújárás, Királyhalom, Horgos és palics határában, ma hozzávetőlegesen 85-95 ha körüli a teljes szőlőterület. A 100% őshonos fajta arány pedig 30%-ra esett visza. Hát most innen kell talpra állnunk.

Szabadkai borvidék, szőlőültetvényeink/telepítés éve, terület/fajta

Királyhalom, Fodor dűlő: olaszrizling 1970 (0.8ha), szerémi zöld 2007 (0.2ha), kéfrankos 2007 (0.35ha), cabernet sauvignon 2007 (0.4ha), hamburgi muskotály 1970 (0.15ha)

Hajdújárás

Kastélykert: Szerémi zöld 1909 (0.1ha), bakator 1909 (0.2ha)

Cseresznyés dűlő: kadarka 1912 (0.15ha)

Talánterem dűlő: kadarka 2006 (0.55ha), pirosmagyarka 2006 (0.2ha)

Nosza: ezerjó 2017 (0.45ha), kadarka Maurer klón szelekció 2017 (0.1ha), bakator 2019 (0.8ha), kékfrankos 2007 (0.2ha), olaszrizling 2007 (0.15ha), cabernet sauvignon 2007 (0.45ha), kadarka 2007 (0.15ha)

Kadarka 1880 (0.35ha), vadfekete 1880 (0.05ha), kövidinka 1925 (0.55ha), kadarka 1925 (0.05ha), pirosmagyarka 1970 (0.1ha)

Hogyan műveljük a szőlőinket?

A Szerémségben és a szabadkai borvidéken egyaránt organikus gazdálkodást folytatunk a kezdetektől fogva, 1994-től.

A korábban teleptett szőlőket ezt megelőzően is hasonló szemléletben művelték az akkori tulajdonosok, Óvári Jolán néni, Dudás Sanyi bácsi, Mészáros Karcsi bácsi, Mihalecz Sanyi bácsi.

A szabadkai borvidéken (Hajdújárás-Nosza-Királyhalom) 8600 tőke bakművelésű és 32.000 pedig alacsony kordon. Szerémségben 7500 tőke bakművelésű, 40 ezer pedig alacsony kordon.

A szabadkai borvidéken, novemberben téli takarást végzünk, a lehetséges fagykárok megelőzése érdekében, ez azt jelenti, hogy a bakművelésű-hagyományos ültetvényeken, ahol a sor és a tő távolság 1x1m, ló vontatta ekével dobatjuk rá a földet a tőkékere, míg a szélesebb sortávolságú parcellákban traktorral szántunk rájuk. A befedett tőkéken lévő rügyek már akár -30 fokos hideget is elviselnek. A kadarka termőrügyei (takarás nélkül) már -16 celsiuson károsodnának.

Tavasszal a nyitás következik. Ilyenkor kapákkal húzzuk le az ősz végén a tőkékre rászántott földet, viszonylag mélyen kitisztítva a tőkék alját, elvagdossuk a harmatgyökereket, ez által a mélyebb talajrétegek felé kényszerítve a gyükérműködést, aminek köszönhetően a tőke kevésbé aszályérzékeny, a mélyebb rétegekben aktív gyökérzet szebb savszerkezetett, termőhelyet kifelyezőbb, ásványosabb bort ad. Ez hatalmas munka, rendkívül nehéz, de a “Maurer” bor, a természeti adottságokon kívül, a belefektetett munka és tudás eredménye.

A nyitást a metszés követi. A bakművelésű tőkéken, hagyományosan két világos rügyre metszünk , 4-6 csapot hagyva. A kordon művelésű tőkéken 20cm távolságonként alaktunk ki termőcsapokat, amiket szintén két világos szemre metszünk. Itt tőkénként a 3-4, ritkábban 5 csap a jellemző. Ez a jellemzően tőkénkénti 10 alatti rügyszám rendkívül alacsonynak számít, de a tőkénkéti termésmennyiséget már a metszéssel be tudjuk álltani nagyjáb. Azért később még elvégzünk néhány hozamkorlátozást, biztos ami biztos.

Rügyfakadás

A rügyfakadáskor arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb olyan rügyet törjünk le a tőkéről ami nem az általunk meghagyott csapról fakadó világos rügy, vgy aminek nem megfelelő az elhelyezkedése. Ezzel szintén hozamkorlátozást végzünk, immár második alkalommal (az első a metszés volt).

Máasodik kapálás (a nyitás volt az első).

Az első permetezést még az előtt elvégezzük, hogy az első  kötözés, vagy a hajtások dróthuzalok közé történő behúzgálása megtörténne. Ez időtájt végezzük el az első hajtásválogatást, ami egyúttal a harrmadik hozamkorlátozás is.

Ezután a virágzás következik, június első felében. Mire a fürtök elvirágzanak, a hajtások gyakran akár az 1 méter hosszúságot is megközeltik, esetleg meg is haladják,ekkor, a már megkötött vagy a drótpár közé behúyott hajtásokat, Szent Antal nap környékén visszavágjuk kb 80cm-es hajtáshosszra, amit tetejezésnek, csonkázásnak nevezünk.

Harmadik kapálás

Július elején-közepén fürtválogatást végzünk, hajtásonként legfeljebb egy fürtöt hagyunk, a legalul elhelyeykedőt, amely tömegében kisebb, fejlődésben előrébb tart, ritkább fürtszerkezetű mint a második-harmadik, vagy az afeletti rügyemeletek termései. Tehát a legjobb minőséget adja.

Az alapborainkhoz szüretelt szőlő esetében a tőkénkénti 08-1kg átlag termésmennyiséget célozzuk meg, vagyis legfeljebb 5-6t/ha.(CrazyLud, kövidinka, furmint, ). A prémiumkategóriás borainknál jellemzően 0.3-06kg szőlő a tőkénkénti terméshozam, mivel ezek öreg tőkékről származnak, vagy pedig a szerémi területeinkről, ahol nem végzünk tápanyag utánpótlás. Ha valamelyik premium kategóriás bornak szánt ültetvényünk, (pl. eső hatására megnövekedett fürtök, vagy nem kellően szigorú hoyamkorlátozás miatt) némileg túlteremne, akkor az nem átsorolódik az alapborok közé.

Július vége, negyedik kapálás, második kötözés, kaccsazás, tetejezés.

Augusztus eleje

Fokozatosan letépkedünk a fürtöket takaró levélfelületből, egyes fajtáknál, illetve évjáratonként eltérő mértékben, eső, UV sugárzás, növényvédelmi okok fügvényében. Ez már az érés első szakasza, a zsendőlés ideje. Erős lisztharmat nyomás esetén a fűrtzóna lelevelezésére az arra érzékeny fajtáknál már július elején-közepén sor kerülhet.

Negyedik kapálás

A növényvédelmünk alapjában véve a szőlő immunrendszerére támaszkodik, amit az organikus művelés eszközeivel igyekszünk erősíteni, a zöldmunkákra, ami segtségével szellős, könnyen felszáradó lombfelületet hozunk létre, és permetezéssel kijuttatott, enyhe hatású növényvédőszerek, gyógynövényfőzetek, narancsolaj, káliszappan, algakivonat használatára épül.

Szüret

A legjobban átgondolt döntéseket igénylő munkafolyamat, ami a legnagyobb odafigyelést, precíz végrehajtást követel tőlönk, a mximális emberi erő és logisztikai kapacitás bevetésével.

Jellemzően a pet-nat alapanyag betakarításával kezdődik a szüret, majd a CrazyLud fehér és kicsivel később a vörös változat alapanyagai következnek, a korai és közép érésű fajták, és legutoljára a kövidinka, Fodor-olaszrizling kerül be a pincébe.